nekem már tök mindegy.

ábrándozom, lófasz. picsogok, lófasz. 

hotmagazin. a plasztikáról ír, hogy milyen fasza. tök valószínű, hogy a csóri, nyálcsorgató, szarkajától elhízott proló társadalmunk, aki olvassa, egyből rohan, hogy leszívassa az ócska zsírját. 

tv ma: magyarország újra szépségkirálynőt választ.

MI A FASZNAK

mire jó egy szépségkirálynő. hmm őőőő mindjárt megmondom, őőőőő. JAAAAAAAAAAA.

mi ez mi ez mi ez az életképtelen világ

monológ.

tudod. már nem minden arany, ami fénylik. mert minden, ami fénylik, digitális. a technika csodája. az emberi elme kimeríthetetlennek tűnő zsenialitásának bizonyítéka.

hahó, Lucifer. áramszünet van.

színház az egész világ és színész benne minden férfi és nő. már csak az a kérdés, hogy hányszor tapsolnak vissza minket, ha vége a darabnak.

ember embernek farkasa, s ímé: kiirtottuk a farkast.

lám, a reklámszatyor a modernkor ördögszekere.

sok jó ember kis helyen is elfér. ahol jut egynek, ott jut kettőnek is. de mi a helyzet hétmilliárddal?

-savanyú a szőlő.
-nem, csak génmanipulált!

ki korán kel, aranyat lel. pedig csak kávét szeretne a reggeli álláshirdetések olvasásához.

a kutyából nem lesz szalonna. leszámítva a kis kínai kifőzdét a lakótelepen.

aki nem dolgozik, ne is egyék. aki dolgozik, az adófizető.

több nap mint kolbász. több ráadás mint három magyar igazság.

ki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli. de vehet fel rá provident gyorskölcsönt. 

ne szólj szám, nem fáj fejem. a kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.

a fura tegnapi jegyzet

segélyem a jóindulat.
ebből ittam ma a boromat az ófalu pince nevű padlásán- s itt még dohányozni sem tilos. mégis minden jel arra mutat, az életünk egy hígabb fajta fos.

isten és az ő igaza

immáron rá kell jönnöm, hogy nem is akarom megváltani a világot. a maradékot döntöm romba. ha már szar, legyen szar istenigazából.

természetesen minden világjobbító vagy rosszabbító elmélkedésünk m-mel egy üveg dankóval kezdődik. mire  elfogy, mi is elfogyunk, ideje hazamenni.

dzs. sajnos a végletekig felbaszott. nem szeretem az olyat, akinek a hátsója fel méterrel a fejem felett lebeg, hogy pont optimális mértékben tudjon leszarni mindent, amit mondok, hogy neki legyen igaza. olyan jó lehet neki, hogy MASSZÍV 10 ÉVVEL EZELŐTT, AMIKOR MASSZÍVAN 15 ÉVES VOLT, LENYELVVIZSGÁZOTT ANGOLBÓL. nekem ezen földöntúli örömök csak (a sokkal kevésbé masszív) 17 éves koromban adattak meg; természetesen e masszív két év csökkenti szerény teljesítményem értékét.

hajrá cinikuskodás, jaj de terhes az élet. és milyen felesleges. jaj nem tudom hova költeni a pénzemet, jaj jó egyetemet végeztem, jaj de rossz minden. AZT HISZEM MEG KÉNE HALNI.

én meg lopom m-től a cigit és 350 forintos bort iszom és részegen jegyzeteket írtam a telefonomba a csobánka téren és az ótépé előtt elbőgtem magam. AZT HISZEM HAJNAL 6-KOR KÉNE KELNEM FRANCIÁT TANULNI, AHOGY DZS. MONDTA.




a
n
y
á
d
.

kedves hajléktalan bácsi,

aki cigarettát akart tőlem kérni.

ez úton szeretnék bocsánatot kérni mindkettőnktől, hogy nem a te egészséged, hanem az én romlásom érdekében nem adtam neked egy szálat sem.


egy egyetemista

pff, úristen.

egy dolog, hogy boldog vagyok, de azért ne baszódjon már el szükségszerűen minden más az életben, KEZDVE VELEM, bassza meg.

hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy gratulálok a saját para parádéimhoz.

KÖSZ KINGA, TE ÁLLAT.

ja. valószínű, hogy te váltod meg a világot, bazdmeg. ki ha nem te. egy kurva szakdolgozaton is annyit szarakodsz, hogy nem igaz. JA. SEMENNYIT. mert lusta vagy nekiállni. de van időd leszögezni, hogy nincs értelme semminek, és észérvekkel alátámasztani. OKÉ. zseniális. most is ezt nyafogod basszus, holott írhatnád azt a szakfostot.

mit én is kaptam, mit.

hát díjakat.

de miért. azért nem mint menyus. igaz nem nyomulok. de jó sem vagyok. versenyképtelen fasz vagyok, úgy hogy akarok díjakat. ja, sehogy.

már komolyan, mi ez az élet. mi ez a hozzáállás. mi ez az eljárás. mi