nem számoltam, amíg
volt kivel nem törődni vele
nem érdekelt, hol vagyok
míg mindennek volt helye
de mióta nincs
pár ezer órát
egy-kettőre váltok át
és egy ár sem akkora kár
mert úgy menekülök a satnya valóságból
mint a sánta kutya
aki hiszi
hogy tudja
hogy hova
mi van, ha a célom
csak olyan mint hajónak a jéghegy
annyiszor megyek neki
akár jöhet még egy
mégsem változik az irány
és mosolyog a kapitány
csak legyint
kész beleveszni megint
csak a vízszint emelkedik
a tét már valahogy nem
jobb is hogy elkerülhetetlen
mindegy hány ezer óra volt az út
elsüllyedni meg csak egy pár
csak mikor összeomlik
akkor érzem egy ideig
hogy talán mégis drága volt
ez a kártyavár
#dani
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése