Érdekel a halál. Az egyetlen olyan kaland az ember életében, amiből nem tér haza. Pont ezzel kezdtem ennek az írását, hogy a legrosszabb és legjobb dolog az életben egyaránt az idő múlása. *#Aki meghal, annak már nem múlik. Legalábbis azt hiszem. Szóval a legjobb és legrosszabb dolog is megszűnik. Akkor végülis nincs nagyon mitől félni.

{Miközben ezt írom, a Dire Straitstől a Where Do You Think You’re Going-ot hallgatom, esik az eső, és a HÉV-en ülök. Elképesztő hangulat.}

[...] Vajon ki volt az első emberi lény, aki hitt valamiben? És hol volt? Mikor? Vagy ösztönös ez is? Annak kell lennie.Az emberben hatalmas lehetőségek vannak. Leginkább azért, mert kíváncsi, és mert vannak ösztönei. Kár, hogy Játék határok nélkül-t játszunk. Annak nincs tétje. Ez más.

Sok ideig próbálkoztam megragadni az istenes témát és valami épületeset írni róla, de nem igazán ment. Próbáltam iróniával, humorral, komolyan, de csak néhány olyan írás született belőle, amire már nem vagyok büszke. Pedig régen tetszettek.