végre vége ennek a kurva karácsonyi mizériának. erről csupán ennyit akartam mondani. 

tudod ha pár évvel ezelőtt láttam volna, hogy én ilyen leszek 20 évesen, biztosan megundorodtam volna magamtól, apácának állok, vagy legalábbis társadalmilag elfogadott, becsületes és jólányhoz méltó életet élek. jézusmária, majdnem így is lett. jött a szakítás, jött egy marha jó nyár, és vége lett az egész eddigi akárminek. úgynevezett kiélős korszak, amit ideje korán egy szegény fiú miatt szakítottam meg. benne pislákolt a szerelem ábrándja, én meg tudtam, hogy ez nem az. erre karácsonykor sikerült közös erővel rájönni, hogy nem jó ez így. na és akkor most felvettem a fonalat amit elhagytam nyáron. azt hiszem, ez önmagam megcsalása volt, L-nek igaza volt valamelyest. azért nem mondom, hogy megbántam, mert nem. ez most egy ilyen időszak lesz ismét. már most is az. 

összegabalyodtam egy-két emberrel. vannak akik még összegabalyodnának, de most nincs szükségem ilyesmire. érzelmes baromságokra meg mit tudom én. elég lesz egy időre ebből. valamiért mindig jobban értékeltem azokat a fiúkat, akik nem voltak minden szavamtól elájulva. ez biztos azért van, mert nem tudom elhinni, hogy  ilyen fantasztikus legyek. a szerelem hajlamos a jóindulatú hazugságok tömkelegét előhozni az emberekből. minek. 

szerelem. szerelem. szerelem. már megint csak rája gondolok. már megint csak akarok egy jó nagyot. köpni kell, pfüjj. 

nem tudom hogy veszem a bátorságot, hogy én szerelmes legyek valakibe, aki nem szeret, ha én is utálom az ilyesmit. nekem is magamból kellene kiindulnom. hülye farok vagyok. 

Kundera nagyon jól megmondta, hogy vigyázni kell a metaforákkal. Tomas nem tudta eldönteni, hogy szerelembe esett a lány ágyánál, vagy hisztériába. a kettő valószínűleg ugyanaz. Warhol szerint meg ez egy személyiségben bekövetkezett torzulás. ezzel is egyet értek. 

VSzM azt mondta, sosem gondolta volna, hogy valaha ilyen kiábrándult leszek. és hogy ezen kellene változtatnom. 

valóban időszerű, gondolom. de nem érzem még a szükségességét, csak tudok róla. a tudás pedig még sosem volt elegendő az ilyen dolgokhoz. 

sz o r o n g á s?
o
 r
o
 n
g
 á
s
?

végevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevégevége.

mi az isten folyik itt.

úgy érzem, ez most egy olyan élet, ahol minden jelentéktelen dolgot az egekig magasztalunk és értékelünk, ami pedig valóban fontos lenne, az már elvesztette a jelentőségét.

ebből az emberi kicsinyességből úgy tűnik, elegem lett. ebből az állapotból sajnos csak az tud következni, hogy a semmit tevéssel és közönnyel akaratlanul is rombolnom kell. mondom, nem ez az elsődleges cél, de valószínűleg fogok.

milyen érdekes, hogy a nem-tetszés kinyilvánítása ilyen remek tevékenység lett. én is ezt csinálom. más is. a sajátom is fölösleges. és másé is. ez is csak kicsinyesség. utálatos dolog, de hát mindegy.

kár hogy nem hagytál még 35 millió 947 ezer 521 darab blokkot a kurva könyvemben, akkor talán minden betűjéről közölhetted volna, hogy "egetvero baromsag". nem annyira jelentős dolog az, hogy nem tetszik valakinek egy könyv, hogy legalább 3-szor közölje. 3 féle módon. legalább változatos. és nem csak ezzel, hanem bármivel. nem lehet megunni. 

de. 

kinek mi esik jól. nekem bizonyára az esik jól, hogy ezen pattoghatok még két másodpercig, de kurvára nem is erről akartam írni most.

a hipermodernmindenféle-istennyiláról akartam pár szót ejteni. tegnap néztem a manson-klippet. nagyon újszerű volt, és hirtelen beszívott az az érzés, hogy mennyire avitt ez az egész. mintha minden újítás a modern-kor egyik kétségbeesett próbálkozása lenne a régi ellen. mert az már semmilyen esetben sem lehet sem jó, sem hasznos, sem semmi. újítsunk meg minden. változtassunk meg alapjaiban mindent. minden digitális, minden ott van a neten. minden 2 perc alatt elérhető. és eközben elértéktelenednek azok a dolgok, amikre régen jó volt várni. lassabb volt az élet, lassabban működtek az emberi kapcsolatok, értékelted a másikat. ha pozitívan, ha negatívan, de valahogyan értékelhetted. mert volt idő megismerni. ma nincs. ma ez az egész folyamat egy felesleges időhúzásnak lett megbélyegezve. szerintem ez marhára kiábrándító. 

Ian Anderson

zsákutca kifelé

az együtt alvás. Kundera szerint a szerelem az együtt alvás utáni vágy. és a szex ettől elkülönül. szerintem is. de. csak akkor, ha vagy szex van kilátásban, vagy már volt szex. különben nem nagy dolog azért. kell egy szenvedély, amin azonos szinten vagy az illetővel. érted mit akarok, részeg vagyok, kicsit para ez az iromány, hogy hogy lesz. 

annyi mindenről beszéltünk ma VSzM-mel. persze leginkább mégis egy téma körül toporogtunk, ami kis fázis késéssel ugyan, de mégis mindkettőnknél aktuális. mily rejtelmes valék eme kései órán, de le is szarom. na. az együttalváson akartam flesselni. 

nem akarsz olyannal KONKRÉTAN együtt aludni, akitől nem akarsz semmit. mégis mi a fasznak?: tudni akarod, jó-e az egész akkor is, amikor épp nincs szex, nincs semmi. csak ti. és a szunya. és hogy az milyen, és ó, pont tökéletes. 

de fos így írni. 

fos a max. a legmagasabb szinten fos ma így írni. 

VSzM áthúzta az ágyat. tehát elhúzok aludni, csókolom. 

DB üdv néked, úgyis elolvasod valamikor. 

u.i. a gondoskodás: kitette nekem a Neutrogena pofazsírt és nyugodtan húzzam ki a töltőjét, tegyem oda az én telefonomat, a pizsamagatyám megszáradt, a felsőm nem. istenem, de jó ez. 

NA CSÁ

kiszakadt a farmerem, elég kellemetlen helyen, ezért hazajöttem a munka előtt. mikor az utcánkba értem, látom, ott szalad anyám, hogy elérje a buszt. olyan drága látvány volt, olyan gyermeki. aztán utána felhívott, hogy ha elindulok, vigyek sapkát, mert fúj a szél, de volt rajtam, anya, ja de nem láttam, és megetted a lasagne-t? nem, odaadtam G-nek. jó-jó. puszi, jöttek. jó, puszi.

villámtársalgások.

össze-vissza-szerelmek. ilyenek is vannak.

hangulat-hangulat-hangulat. minden a hangulat.

ma azon agyaltam, hogy milyen csoda ez az egész lét. úgy értem, mindennek a léte közt az emberi lét. mi bizonyítjuk a leghitelesebben, hogy valóban van lélek. hiszen már a kezdet kezdete óta igényünk van az alkotásra. úgymond haszontalan dolgok alkotására is. a Harcosok klubjából vett szófordulattal élve: nincs szükségünk zenére és festményekre és szobrokra és versekre a szó nomád értelmében, mert fizikailag nem kellenek a túléléshez, nincs rá szükségünk. és de. és mégis. hogy elérjük a katarzist, hogy magunkénak érezzünk valamit, amit egy számunkra idegen ember alkotott, mondott, és azonosuljunk vele. na ez a csoda. ha ez nem lenne, az ember sem lenne olyan nagy szám, ez az igazság. hangyák lennénk.

nincs érték

és ez

a legkiábrándítóbb dolog

a világon.

Régiből építem

Régiből építem, mindig
a régiből építem az
új házat
mert az emlékek iránt
igen sok bennem
az alázat;
kenem egyszerű, szegény malterrel,
amit régi-régi könnyel
kevertem el
és csak mállik, hullik szét
a lyukacsos tégla
-ha átnézek rajta
por hull a régi világra,
de összerakom mégis.
Közönnyel vakolok
felejtéssel meszelek
az ablakon bepislognak a
poros napkeletek
áthomálylik rajta a
kályhából a pára
fátyolos lesz az udvar határa:
a korhadt fakerítés
-azt nem cserélem le soha;
sűrűn lepje a szenvedés
és északról a moha.

kilét napok

kész én elhúzok, amint megvan a kikúrt diploma. köd előttem. köd bennem. nem zavar annyira.

folyton piálok, meglepő. mintha elkezdődött volna valami romlás, ami belülről emészt és az alkohollal kioldom a felszínre.

alapvetően a szomorúság ellen iszom. szar ez az egész, nem lehet vele mit kezdeni, ez az igazság. DB nagyon jól megmondta a múltkor. de én a nyarat várom úgy mint egy falat szart, nem emlékszem ő mit várt úgy. ezt az egész lerágadék partit itt kell hagyni, hogy máshol is ugyanez a szar várjon. remek. igazán remek.

nincs kedvem megoldani semmit.

lusta vagyok még elgondolkodni is a megoldásokon.

na, és akkor, ki nem szarja le.