Régiből építem

Régiből építem, mindig
a régiből építem az
új házat
mert az emlékek iránt
igen sok bennem
az alázat;
kenem egyszerű, szegény malterrel,
amit régi-régi könnyel
kevertem el
és csak mállik, hullik szét
a lyukacsos tégla
-ha átnézek rajta
por hull a régi világra,
de összerakom mégis.
Közönnyel vakolok
felejtéssel meszelek
az ablakon bepislognak a
poros napkeletek
áthomálylik rajta a
kályhából a pára
fátyolos lesz az udvar határa:
a korhadt fakerítés
-azt nem cserélem le soha;
sűrűn lepje a szenvedés
és északról a moha.