nihil.

hát, ilyen a közöny, gyermekek. csak elértünk ide is.

mondhatod, hogy persze, most biztos elkúrtál valamit, és most így érzed, de igazából kurvára érdekel, meg ilyenek. pedig kurvára nem.

nem hogy leszopná magát mindenki akivel szóba álltam valaha is. kivételt képez VSzM, DB és MM. de ennyi. a többiekre csak azt hittem, hogy valók valamire, és itt bukott. a fent említett három embert nem kezelem úgy, hogy valók valamire, mert szeretem őket. elegem van az egész kapcsolatosdiból, feleljünk meg ennek annak, ez a baja az a baja. mindenkinek van baja édesem. és akkor mi a fasz van. van és kész. hogy ne lenne?

persze ez most felháborodás. de nem a túlcsorduló érzelmeim miatt van. ez csak az, hogy nem-ér-tem, nem fogom fel, túl magas lett nekem ez az egész. nem értem, hogy működik, mert NEM MŰKÖDIK, bassza meg. nem működik sehogy, csak van, vagy nem van, vagy még van, vagy már nincs. körülbelül ennyi. közben mindenféle logikátlan érzelmi folyamatok zajlanak le mindenkiben, mindig az a vége, hogy rájövünk, hogy külön jobb, és gyorsan keresünk mást, akivel meg majd később lesz jobb külön.

valószínűleg ez mind a kúrásért és egyéb előnyökért tart valameddig. aztán hűséggel meg őszinteséggel, de inkább hazugsággal és elhallgatással korlátozzuk magunkat, hogy ez a szar minél tovább tartson, mert senki sem akar egyedül lenni.

gratulálok mindenkinek, gratulálok magamnak.