-és amikor megnézted a képeimet, rólam is ezeket gondoltad?
-nem. arra gondoltam, hogy egyszer majd elviszlek egy romantikus, gyertyafényes vacsorára.
-ami még nem történt meg.
-mert csak amszterdamig vittelek egy gyertyafényes szendvicsevésért.
-jó, de az más, amikor azért kell gyertya mert nincs villany.

szalmazsákján fekve a jobbágy
rájött, hogy elkelne
egy jobb ágy

épp rád gondoltam, mint mindig
mikor nem tudok aludni
bámultam a nagygöncölt
hátha te is tudsz arrafelé nézni
de ki tudja, látszik-e a belvárosból
vagy csak a lámpaoszlop körül fénylő
szúnyogok a csillagok
itt mindenesetre látszik
és néha átsuhan rajta egy-egy denevér
és a göncölbe meg mindenbe
annyi minden belefér
a betűkbe sajnos nem
de mindegy, mert igazából
milyen jó lehet a csillagszúnyogoknak
végül egy bögre kakaóba belehalni
miért nem élhetnek benne
a vágy beteljesülése a halál
(neked mondjuk
kefírből egy végtelen nagy kanál)
vagy csak tudják, hogy meg kell halni
hogy ez a kakaó
nem lesz alkalmi
míg élünk, így kéne nekünk is ragyogni
hogy valaki csillagoknak nézzen minket
miközben keringünk
aztán egyszer majd kockára tenni a jelent
valami olyan nagy boldogságért
amit a csillagoknak
egy bögre kakaó jelent

ókájés sztónerképzés

vega ebéd

"ha valaki a foga alatt egy zöld gumit talál, az én voltam"

határ

hogyan kell azt csinálni
hogy ne legyen csinálva?
hogy minden ami vagyok
ne határoljon hiába
hogy ne azt mutassa
ami mind nem vagyok
zakatolnak a fejemben a régi
norma-hazugságok
tényleg jobb örökké félni
mint néha megijedni?
járt utat a járatlanért el ne
az életbiztosítást ki fizesse?
aki nem dolgozik ne is egyék
rikoltja a munkaügyi szerencsekerék
és hallom ahogy zúg a bűntudat generátor
felelőtlen mind az, aki bátor
ha mersz: sírás lesz a vége
ha nem engedik, akkor meg az eleje
le ne törjön a családfáról egy kicsi gally
ha elszárad, az mégsem akkora baj
és érzem, ahogy a tanítások közt
én is égek
és velem pusztulnak
az egyéniségek

paradoxbook

"NEM KELL ÁLTALÁNÓSÍTANI A NINCSTELEN LECSUSZOTT EMBEREK ZÖMÉT!!!!!! ETTŐL S AZ ILYENEKRE HÁNYNÉK SZÍVESEN....."


"...hányni kell ezekre a zsarukra meg aki ezt a szarrakodást szegények hajléktalankra kitalálta !!!!"

szarakodást vagy szar rakodást?


"Itt tanult: sehova:)"

"te is nagyon ary vagy"

ARY

-hogy van az a mondás hogy álljon meg a... milyen menet?
-hát... álljon meg a menet.
-de van valami a menet elé.
-menetelés.
-de neeem.
-menet ellés. men et ellés. man e.t. ellés. férfi e.t. ellés. férfi éti ellés. férfi éti csiga ellés. férfi évi csiga eltés.
-az első csigák évi csiga és ádi csiga.
-és évi férje ádám, szóval ádám csiga eltés.

-elfelejtetted hogy feledékeny vagy.
-ja, tényleg.

a galamb egy aids-rakás galandja

-ezt most felvesszük egyszer, de nagyon jónak kell lennie mert le fog merülni a mobilom.
-oké.
-ez egy megafelvétel lesz.
-haha, vegafőétel lesz.

nándi: vágjátok, olyan volt mint egy steampunk mechanikus sperma
lóri: mi, ezt rajzoltad?

tej-stopp

gyerekkori függőségeim
önmegvalósítás közben köszönnek vissza
ha az út széli pléh krisztusok mellett
félig álmaimra
félig a valóságra feszítve
kiteszem a hüvelykujjam
és egy csepp szabadság csurog le
a halántékomon
azt gondolom:
én már szoptam eleget
most szopjátok ti
emlékezzetek az érzésre
mikor először nem adott tejet
mikor bizalommal fordultatok magatokhoz
anyátok helyett
a fonnyadt hüvelykujjak
az első nagy csalódások szimbólumai
s most 20 év múlva
annak akit már nem köt sem családja
sem a barátai
ha jól tartja
egy nyíl a kezén a mennyországba
és én elétek rakom
hogy mutassa nektek az utat
amerre menni akarok
s ha nem ismertek, tudjátok végre rólam
hogy múltam, s minden beteljesületlen tej-vágyam
fityiszt mutat nektek, ha
elbújik a hüvelykujjam

ezért szeretem az egyszerű dolgokat

mert új értelme van mindig
és nem a túlbonyolítás miatt
hanem csak
körülölelnek
és ez olyan jó

szeretet nélküli feltétel

leszek-e még én
ha te az elején vagy
én meg még csak a végén
hol engem nem találsz
hol magadat
elvész a szándék
megtörik az akarat
és a félelemtavon a hártyajég-vékony bizalom
a hátam volt
én szakadtam be alattad
de én egyedül úszom ki
csak be ne fagyjon
valós lehet-e
ha engedélyköteles
a szabadságom
vagy inkább pörgök ezen a
vékonyka korláton
miközben póráz van a nyakamon
mért így kellett
mért nem voltam jó
ahogy voltam
a feltétel nélküli szeretet feltétele
hogy alkalmazkodsz
hogy jó legyen vele

szomorú

mai elvetemült agyzsibbasztómosócentrifugázószárítóvasaló szó

önlájk

ö
n
l
á
j
k

ébresztés level moira

-otthon vered mindig faszt (ha nem dolgozom)
-nem tanulsz semmit (mert lediplomáztam)
-szépen süt nap (de ne fél kilenckor)
-menjünk be az eltére (áhá)
-ez segít, hallgasd meg ezt: (NEEEEEEEEEEEEEEEEE)

rendben, molyó.

felkelek.

(a képen: a világ legszörnyűbb állapota. nézzétek, mit tett velem ez az álnok nőszemély! messzire kerüljátek el!)

mindig visszatérő alkalom

retúrjegy az életbe a halál

ezért élhetsz

ha nagyon fáj

hajtű-kanyarokkal tűzdeld tele a fejed

ha már

döglött madarak meredeznek

szögesdrót lelkeden

mert menni akartak

és te nem engedted

mindenki szabadnak született

ha itt vagy

az álom már nincs várólistán

a jelent tombolán nyerted talán

negyvenkilencben

gonoszságod miatt kiutalt

rengeteg félelem után

ha elrontod csak

legyint rád a karma

és ahelyett hogy

"én megmondtam"-ozgatna

könnyel telik meg a szemfenék

és erőszakolt nevetéssel üvöltöd

legalább boldogak anyámék 

átoktúró bogarak vagyunk

rég kialudt 

csikkel a szánkban

stoppolunk páran

térben előre

időben hátra
nem szívjuk fel
a fehér csíkokat az útról
csak heverünk a zöldben
hogy lássanak a csillagokról
felhőkbe kapaszkodunk
hogy visszavigyenek az útra

csak nehogy lezuhanjunk
a kezdet kezdetére

anyánk ölébe

a fáj-ba

konfekció lét

vakító neonfényben jobban látszik a csend
pezsgőtablatteként oldódunk
kiáramlik a bent
nem csak közhelyekre
élettel minden felszerelve
mechanikus parancs-lé
felcímkézve, kis vonalkódként ugrándozunk
páran összeállunk
létrává
és egymáson szerényen taposva jutunk le
éppen hogy túléli a fele
de ebben a században
mindenki lehet újra hasznos
hiszen míg végbemegy a modern kori reinkarnáció
szerencsére/ sajnos,
a vonalkódarcokon mosolypótló csillan
a műkönnyfátyol mögött
minden olyan igaznak látszik

akkor nem lehet, hogy az is?

ráncfelvarrástól feszes
elavult közmondásokra huppanunk
ha szolgáltatsz,
fogyaszthatsz

teszkó-veszkó város önkormányzata
előtt húsz fős tömegnyomorjelenet

és elfeledve, a polc sarkában
felcímkézve beárazva:
nulla forint, szeretet

hát persze. kínozd csak magad. alázkodj meg.

törj össze önszántadból. kín kín kín

kinga bazdmeg, beléd van kódolva, az egész

kín-ga
k-inga

sosem állsz le ugye?

a kín és az inga, ennyi az egész, neked ez kell, vagy ez van?

nem választhatsz, nem dönthetsz, mert az inga csak jár, hol ez, hol az, ugye?

akkor hát baszódj meg, százfelé hasadt hülye picsa

azt mondjátok csak a jelen pillanat létezik

faszt

az egyetlen létezőként, a folyamatosan múló egyetlen valamit határozzátok meg?

egy létező van, a szenvedés, rohadjatok meg, azért keresitek, azért bíztok másban

egy dolog van csak, a szeretet, de azt sem ismerheted a szenvedés nélkül

a folyamatos bűntudat nélkül, amit az élni akarás szül

SZÜL

a teremtés itt fordul át létezésbe

nincs egy darab nyugodt pillanat

rokonszenv-edés
ellenszenv-edés
szenved-ély
szenv-telen

vedd már észre, minden kapcsolat alapja

első be-NYOMÁS nyomással kezdődik
nyom, nyomor, nyomás, nyomott, nyomon van, nyomkod

ezért keressük az egészet, az ÉP-et
épség, sz-épség, ÉP-ít

ÉPÍT

befejezetlen, csak építed, csak szépíted, nem lehet sohasem ép, főleg nem materiális szinten
viszont a matéria a lélek metaforája

és amikor már túl vagy ezeken, akkor talán

mert már le tudod szarni

inga inga inga

leszarod-nem szarod le

leszarod hogy leszarod

és nem is tudod mit kéne, azt se tudod már milyen érzés leszarni

csak úgy lehet leszarni valamit, hogy tudod, mi az

ha már nincs semmi amit leszarsz, akkor vagy tuti

szélsőséges mindent és szélsőséges semmit jelent ez egyszerre

akkor vagy kész.

k-ész.

fáradt vagyok. nagyon.

az első kávécigi simon&garfunkel reggel

 

mert végre vettem kávét



api meg dohányt

trainspotting junky kéró-fless

azt hiszem ez tényleg borzalmas. ez, ami itthon van.

hogyan lehet kibékíteni olyan dolgokat, amiknek a kialakulásához nincs közöm, de benne vagyok mégis.

hogyan.

mért muszáj menni.

mért van minden.

kínlódunk.

moira :DDD

v. m.

farkassírás- 1968

Párizs csontkeretben
lángol a szemedben
asszonyod szakadék-öl
tárnák varázslata
Szádból kiloccsan a halál
fekszel hitetlenül
mint megkövült csoda

                                Jaj micsoda tűzálló férgek
                                téphettek darabokra
                                isten lángoló csipkebokra


Párizs csontkeretben
lángol a szemedben

mintázza szeretőd arcát
alszik alszik az ország
fakadó méhüket szorítva anyák
sikoltják sorsod iszonyát
magyarrá
megvasult virág

                               Jaj emberré töretik
                               virrasztó csillagok illetik
                               nyomorúsága gyolcsát


Párizs csontkeretben
lángol a szemedben
ne mozdulj szivemben
világnyi léted
minden kínt kitakar:
borok szélhámosa asszonygyalázó
megtépett magyar
időknek kerekébe
beletört keserű zászló
világszédítő dadogó beteg

                               Csak az fáj
                               hogy te
                               nem lehetek

Párizs csontkeretben
lángol a szemedben
lobog lobog lobog
magunknyi ravatalod
te vaskoronás palástos
te kifakadt szemű táltos
döfd le elnémult lovaid

nincs több bor

szajhálkodnak szeretőink

hajnalodik

1968